7. A gondatlanságból elkövetett emberölés esetén a gondatlanság két alakzata (tudatos gondatlanság - hanyagság) elhatárolásának a bűnösség fokának helyes megítélésénél, következésképpen a differenciált büntetés kiszabásánál van jelentősége.
A gondosság kifejtésére vonatkozó kötelesség objektív mértékhez igazodik, amelyet írott szabályok, szakmai szokások tartalmaznak vagy amely a mindennapi életben kialakult gyakorlatban jelenik meg. Ezzel szemben a gondosság kötelességének betartására való képesség mértékét mindenkor az elkövető személyes tulajdonságainak, körülményeinek a figyelembe vételével kell megítélni. Adott esetben az elvárhatóság hiánya akadályát képezheti a bűnösség megállapításának, egyébként pedig - mint a bűnösség fokát befolyásoló tényező - a büntetés kiszabására lehet kihatással.


http://szertelenkek.hu/index.php/bunmegelozes

1.7. Bűnösség – Szándékosság, gondatlanság és hanyagság
A bűnösségnek két fő formája van: a szándékosság, illetve a gondatlanság.

Mind a szándékosságnak, mind a gondatlanságnak van úgynevezett objektív vagy más szóval tudati oldala, illetve szubjektív vagy más szóval érzelmi oldala. Fontos ismét utalni a már korábban leírtakra, hogy minden bűncselekmény értelemszerűen elkövethető szándékosan, azonban a gondatlan bűnösség csak akkor állapítható meg, ha a Btk. az adott bűncselekmény tényállásának leírásánál ezt a körülményt kifejezetten megemlíti.

Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki magatartásának következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik. Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában; úgyszintén az is, aki e következmények lehetőségét azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja.

A gondatlanságnak is két típusa van, mint azt láttuk. A tudatos gondatlanság esetén az elkövető a cselekmény lehetséges következményeit látja előre. A hangsúly a lehetségesen van, mivel aki a cselekménye konkrét, egzakt következményeit látja előre (a másik emberbe a kés beleszúrását, a számára idegen dolog elvételét), annak a cselekménye nem lehet gondatlan, legalább eshetőleges szándékkal cselekszik. A tudatos gondatlanság érzelmi oldala a könnyelmű bizalom. Itt különbséget kell tenni az alapos, az alaptalan és a könnyelmű bizalom között. Aki a cselekmény lehetséges következményeit előre látja, azonban alapos okból bízik ezek elmaradásában, nem követ el bűncselekményt. Például a sebész orvos műtét közben előre látja, hogy az adott műtéti mozdulat akár a beteg halálát is okozhatja, azonban az bevett műtéti eljárás, a szakmai szabályoknak megfelel, és adott körülmények között nem is tehet mást, nyilván nem vonható felelősségre, hiszen a szakmai kötelezettségét teljesíti. Könnyen belátható, hogy senki sem végezne például orvosi, rendőri vagy tűzoltói munkát, ha felelősséggel tartozna azokért a cselekményekért, amelyeket szakmai feladatai körében hajt végre, még akkor sem, ha pontosan tisztában volt ezek lehetséges következményeivel. A teljesen alaptalan bizalom kizárja a lehetséges következmények előrelátását. Aki a következmények elmaradásában teljesen alaptalanul bízik, az tudati oldalon a cselekmény konkrét következményeit látja előre, és érzelmi oldalon legalábbis belenyugszik a következményekbe, azaz nem utasítja el azokat. Könnyelműen az bízik a cselekménye lehetséges következményeinek az elmaradásában, aki tapasztalataiban, ügyességében, képességeiben, vélt vagy valós ismereteiben bízva cselekszik, de érzelmileg mindenképpen elutasítja a következményeket.

A hanyag gondatlan nem látja előre cselekménye lehetséges következményeit, mivel a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja. A hanyag gondatlanságnak is van objektív és szubjektív oldala, de értelemszerűen nem a következmények előre látása és az ezekhez való érzelmi irányultság. A hanyagság objektív oldala az objektív gondossági kötelezettség. Az objektív gondossági kötelesség több, mint az általános, mindenkitől elvárható gondosság. Tartalmát jogszabályok, írott és íratlan foglalkozási szabályok, munkaköri leírások határozzák meg. Mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy olyan tevékenységet folytat, amelynek szakmai szabályai vannak, ez független a képzettségtől, az iskolai végzettségtől és a szakismeretektől. Ha valaki gépjárművet vezet, házfalat rak, épületet bont, heggeszt, de ha csak barkács kisgépet használ a vezetői engedély, illetve a mestervizsga meglététől függetlenül az adott szakma szabályait be kell tartania, és nem hivatkozhat arra, hogy ezeket nem ismerte. A hanyagság szubjektív eleme a gondossági kötelesség tanúsítására való képesség. E követelménynek nem tesz eleget, aki szakmai, foglalkozási szabályok hatálya alatt áll, és úgy kezd neki a tevékenységnek, hogy nem képes ezeknek eleget tenni. Például az orvos úgy kezd neki a műtétnek, a pilóta úgy száll fel a repülőgéppel, hogy ittas, de elég az is, hogy az előző este alaposan leittasodott, vagy csak nem kellően pihente ki magát stb.

A szándékon túli bűnösség: az eredményhez, mint a bűncselekmény minősítő körülményéhez fűzött súlyosabb jogkövetkezmények akkor alkalmazhatók, ha az elkövetőt az eredmény tekintetében legalább gondatlanság terheli.

Fogalmak/Jogelvek | - WordPress.com
https://jogoskodo.wordpress.com/kifejezesek/
fegyelemsértés: Az a tevékenység vagy mulasztás, amellyel a katona szolgálati viszonyával .... gondatlanság: Gondatlanságból követi el a cselekményt, aki előre látja magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában (ez a tudatos gondatlanság); úgyszintén az is, aki e következmények lehetőségét azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja. (Ez utóbbi a hanyagság.)


[DOC]A közigazgatás ellenőrzésének ombudsmani gyakorlata
www.kozszov.org.hu/dokumentumok/2010szept_konf/Prof_Dr_Szab...
A „jó közigazgatás” fogalma a brit angolszász jogból fakad, pozitív módon („good ... végzett cselekmények, gondatlanságból vagy hanyagságból elkövetett, .... az indokolási kötelezettség elmulasztása, a megfelelő tájékoztatás elmaradása okoz ... A biztos bármely hatóságtól az általa lefolytatott eljárással, illetve az eljárás ...

Ügyvéd.hu - On-line Ügyvéd Névjegyzék és Jogi Portál: Jogi fogalomtár
www.ugyved.hu/lawphrases.php
feljelentés elmulasztása: Bűncselekmény olyan esetekben, amelyekre a törvény kifejezett .... gondatlanság: Gondatlanságból követi el a cselekményt, aki előre látja ... hanyagság: A gondatlanságnak az a fajtája, amikor az elkövető tettének .... információ: Bármely, elektronikus úton feldolgozható, tárolható, továbbítható adat, ...

--------------------------------------------------
Note added at 3 hrs (2016-07-08 19:03:31 GMT)
--------------------------------------------------

Bocs a hosszúra nyúlt válaszért, de épp jogot fordítok én is úgyhogy kéznél volt.

Hadd magyarázzam el a "more" értelmi jelentését.

Abból kell kiindulni, hogy a vétkességnek az angolban több fokozata van és most teljesen mit mond a magyar törvény, mert az angol eredetit több mint valószínű nem a magyar törvények alapján írták. Tehát a vétkességnél (culpability) van a negligence (hanyagság/gondatlanság) és a súlyosabb fokozatok a recklessness (felelőtlenség) majd a willful misconduct (szándékos károkozás).

Az amerikai törvények (sőt biztosan van más ország is, amely hasonlóan ítélkezik) mind a három fokozatot büntetik, de a büntetés kiszabása a vétkesség súlyosságától függ.



--------------------------------------------------
Note added at 1 day7 hrs (2016-07-09 23:35:46 GMT)
--------------------------------------------------

Pontosítok (köszönve Annamáriának az ok és okozat közötti összefüggés említését)
Akkor legyen ez:

bármely gondatlanságból eredő vagy a vétkesség fogalmát kimerítő, annál súlyosabb fokú cselekmény vagy mulasztás

Talán így a legpontosabb a kifejezés